Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Rendben

A szakképzésről

Valamilyen szakmát elsajátítani sok féle úton lehet. Van, aki családi hagyományokon keresztül ismer meg különböző mesterségeket, van, akit a kíváncsisága, az érdeklődése hajt, és persze akad olyan is, aki azért választ egy-egy szakmát, mert jobb nem jutott az eszébe. Minden esetben szükséges azonban a tanulás. Manapság erre könnyen elérhető eszközök is a segítségünkre vannak, hiszen bizonyos szakmai ismeretek, bizonyos fogások, eljárások az internet segítségével is könnyen elsajátíthatók. Ahhoz azonban, hogy valaki megismerhesse egy szakma minden elemét, szükséges a szervezett keretek közötti tanulás, azaz iskolába kell járni, mesteremberektől kell tanulni.

Attól függően, hogy az a szakma, melyet választunk mennyi idő alatt sajátítható el, a magyarországi iskolarendszer is több lehetséges választást kínál számunkra. Tanulhatunk szakmát középfokú képzésben, így lehetünk például asztalosok, eladók, szakácsok, ápolók vagy akár informatikusok is. Az is lehet, hogy olyan szakmát szeretnénk megtanulni, amelyhez felsőfokú végzettség, azaz diploma szükséges, mint például a tanár, orvos, jogász, építészmérnök. Szerencsére az iskolarendszer lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő tanulási formát, így bizony felnőttként is újabb és újabb szakmát sajátíthatunk el.

Általában amikor szakképzésről beszélünk, akkor olyan szakmákra gondolunk, melyek a középfokú oktatásban tanulhatók. Jelenleg a szakképzés magyarországi rendszere három iskolatípust (szakiskola, szakközépiskola, szakgimnázium) különböztet meg, ez azonban a következő tanévtől, 2020. őszétől átalakul, így az idei tanévben már az alábbi iskolatípusokba lehet jelentkezni:

Szakképző iskola, amely 3 éves. Ha valaki például ács, asztalos, kőfaragó, vagy éppen cukrász szeretne lenni, akkor ezt a képzést érdemes választania. A korábbiakhoz képest azonban nagyobb szabadságot kapnak a tanulók a szakma kiválasztásában. Az első évben ún. ágazati alapozó képzés folyik, azaz olyan szakmai ismeretek átadására kerül sor, melyek egyaránt szükségesek például egy kőművesnek és egy burkolónak vagy egy szakácsnak és egy cukrásznak. A konkrét szakmát csak az első év, azaz 9. végén kell kiválasztani, így ha valaki inkább burkoló lenne és nem kőműves, akkor lehetősége van ennek eldöntésére ebben a szakaszban. A képzés második évétől, azaz a 10. osztálytól már speciálisan az adott szakma elsajátításához szükséges ismeretek oktatása történik, gyakorlatorientáltan, duális képzésben. A duális képzés azt jelenti, hogy a szakma gyakorlati ismereteit, valós munkakörülmények között, vállalkozásoknál sajátítják el a tanulók.

Technikum az elnevezése a szakképzés másik iskolatípusának. Előnye, hogy egyszerre lehet érettségit és szakmát szerezni az elvégzésével. A technikusképzés 5 éves. Hasonlóan a szakképző iskolához a képzés eleje itt is az ágazati alapozó képzésről szól, azonban ebben az esetben nem egy, hanem két évig tart. Ennek oka, hogy a technikumban magasabb az ún. közismereti órák (magyar, történelem, matematika stb.) száma a képzésnek ebben a szakaszában, az érettségire történő felkészítés miatt. A képzés második szakasza, már itt is a konkrét szakmára vonatkozó ismeretek átadásáról szól, azaz ennek végére válik valaki vegyész technikussá, vagy nyomdaipari technikussá. Ez a szakasz ebben a képzési formában is duális képzés keretében zajlik. A négy kötelező közismereti tárgyból (magyar, matematika, történelem és egy idegen nyelv) tesznek érettségit a diákok, ötödik érettségi tárgyként a technikusi szakképesítés szakmai vizsgája szolgál. Így 13. év végi sikeres vizsga után két végzettséget igazoló bizonyítványt kap. Kézhez kapja az érettségi bizonyítványát, és a technikusi végzettségét igazoló oklevelét. A technikumban megszerzett tudás a szakirányú felsőoktatásba történő továbblépésben nagy előnyt jelent, míg a közismereti tantárgyak esetén ugyanazt a tartalmat tanulják meg a diákok mintha gimnáziumba járnának.

Ahogy a fentiekben látható, mindkét iskolatípusban a képzés elején ágazati alapképzés folyik. Bár a képzési idő nem azonos, de a szakmai tartalom mindkét iskolatípus képzésében megegyezik ebben a szakaszban, ami átjárhatóságot biztosít a két iskolatípus között. A képzés első szakaszát ágazati alapvizsga zárja, amely bizonyítja, hogy a tanuló megfelelően elsajátította a szakma alapjait, így továbbléphet a szakirányú okttás szakaszába, ahol a speciális szakmai tartalmak megismerése történik.

A szakképzésben résztvevő tanulók a tanulmányi eredményeiktől függő mértékű ösztöndíjat kapnak.

Azokat a szakmákat, melyeket az iskolákban tanulni lehet a Szakmajegyzék tartalmazza. Ezek az úgynevezett alapszakmák, amelyeket kizárólag iskolai keretek között tanulhatók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy felnőttek ne tanulhatnának új szakmát, hiszen lehetőség van arra, hogy akár rövidített formában szakmát szerezzenek. Az egyes alapszakmákról Szakmakeresőnkben több információt is szerezhetsz. 

Részletek