„Igazából a nagymamám fodrász volt, az anyukám pedig fodrász-modellként is dolgozott, így amikor itt volt a pályaválasztás ideje, azt tanácsolta, hogy menjek el ahhoz a fodrászhoz, akinek a modellje volt és tanuljam ki nála a szakmát. Az az igazság, hogy eleinte nem szerettem, csak később, 18 éves korom körül szerettem meg ezt a hivatást. Rájöttem, hogy nagyon szép, kreatív, sokoldalú, színes szakma. Gondoljunk csak arra, hogy mi mindent lehet kihozni a hajból, mint nyersanyagból, vagy arra, hogy mennyi lehetőség van a szakmán belül is. Például lehetsz fashion-fodrász, aki bemutatókra, fotózásokra jár vagy akár dolgozhatsz színházakban is. Ami pedig a legfontosabb ebben, amitől jó szakember lehet valaki, az az, hogy szeresse az embereket, hiszen velük fog foglalkozni. Örömet szerezhetsz az embereknek a munkáddal, ez pedig nagyon jó érzés. Viszont nem elég, ha valakiről csak a vendégek mondják azt, hogy jó fodrász, szerintem fontos a szakma elismerése is, és persze a szakmai tudás, az alázat, szorgalom és kitartás. Fontos a szakmai bemutatókon, versenyeken való részvétel is, ezekkel szépen kikövezhetjük a szakmai utunkat. A leges-legnagyobb elismerés engem is egy ilyen bemutatón ért, amikor a szakma atyja Vidal Sassoon meglátta egy hajvágásom és elismerően felmutatta a hüvelykujját, ez minden kézzelfogható díjnál többet ér.”
