A sonka
A hagyomány a paraszti háztartások rendszeréből ered, a téli disznóvágás során készült sonka érlelése, füstölése a böjti időszak alá esett. Mivel akkor amúgy sem lehetett húst enni, ez tűnt a legideálisabb megoldásnak. A nagyböjt befejeztével így a kuriózumnak számító, ízletes sonka már füstös ízvilággal kerülhetett az ünnepi asztalra, ezáltal hagyományosan a hús jelképe lett. Ma már a háztartások nagyrésze a hipermarketekben vásárolja meg, de a kedvenc hentesünknél még néhány jó szót is kaphatunk a portéka mellé. A hentes és húskészítmény-készítő szakma mesterei természetesen nem csak ilyenkor népszerűek, többek között sok irodalmi mű izgalmas karaktereit adják évszázadok óta.
A tojás
A tojás az újjászületés jelképe a keresztény kultúrában, ahogy a kiscsibe kikel a tojásból, úgy támadt fel Jézus Krisztus, hogy megváltsa az embereket. Maga a tojásdíszítés története egészen az ókorig visszanyúlik, de a klasszikusként ismert húsvéri tojás piros színes a megváltó vérét jelképezi. Ma már számos iparművészeti termék közül választhatunk, ha nem otthon készítjük el a hímes tojást. Létezik patkolt tyúk- (vagy épp strucc-) tojás, népművészeti motívumokkal díszített, sőt, nonfiguratív ábrákkal megfestettekkel is találkozhatunk. Ha szívesen foglalkoznál egész évben tojásfestéssel, akkor képző- és iparművészeti munkatársként lehetőséged nyílik ilyen területen elhelyezkedni.
A kalács
Gondoltad volna, hogy a magyar háztartásokban több mint hat évszádos története van a kalácsnak? Bármily furcsa, de az 1800-as évek végéig csak formájában tért el a házi kenyértől, ma már tojást és élesztőt is használnak az elkészítéséhez. A sonkával ellentétben ez már nagypénteken is az asztal dísze lehet, akkor szerényebben, gyümölcsökkel vagy olajos savanyú káposztával lehet fogyasztani. A kenyér, zsemle, kifli és a péksütemények mellett finom kalácsra a péknél lelhetünk. Bár koránkelős szakma, de ha nem fog ki rajtad a hajnali ébredés, akkor sok szép pillanattal ajándékozhat meg téged ennek a mesterségnek az űzése.
